Budai Énekünnep 2024
Örök élet vasárnapja a Budai Evangélikus Egyházmegye kórusai számára idén is a közös éneklés ünnepévé vált. A Budahegyvidéken november 24-én, immár negyedik alkalommal megrendezett énekünnep résztvevői változatos műsor által élhették át az Ige és zene egymáshoz kapcsolódásának egyedülálló erejét. Hat kórus vállalt önálló zenei szolgálatot, valamint három alkalommal megszólalt az összkar, ahová további együttesek tagjai is bekapcsolódhattak. Az idei év különlegessége volt, hogy a program az Énekeskönyv-megújítás első próbafüzetének tételeiből is válogatott.
Nagy öröm volt hallgatni a közelmúltban alakult piliscsabai együttes szolgálatát, Kajzinger Ildikó vezetésével. Kis létszámú, ám csengő és üde hangzást bemutató csapatuk a bizonyíték arra, milyen jó és fontos dolog belefogni ebbe a munkába, akár előzmények nélkül is.
A budavári gyülekezet ismét bemutatta sokszínűségét: a Schütz kórus Hacknauer Bettina irányításával a klasszikus kórusrepertoár műveivel örvendeztette meg a hallgatóságot, míg a gospelkórus saját műfajának igényes bemutatásával kapcsolódott be, Szuhai Mónika vezetésével és Elek Norbert zongorakíséretével.
Hikisch Zoltán kórusvezető és a budahegyvidéki énekkar reneszánsz és barokk muzsika tolmácsolásával emelte az ünnep fényét, majd ezt a kronológiát folytatta Pap Kinga Marjatta vezetésével a Fővárosi Protestáns Kántorátus angyalkórusra emlékeztető női kara, egy romantikus és egy 20. századi kórusművel.
A kelenföldi kórus és zenekar műsora egyrészt modernebb stílus felé nyitott egy lehetséges új gyülekezeti énekkel, valamint szorosan kapcsolódva az egyházi év végéhez a gyászmise szövegrészletéből idézett: „Ments meg engem, Uram, az örök haláltól […]. Örök nyugalmat adj!” – ezúttal a barokk Johann Joseph Fux feldolgozásában. Az együttes vezetője Bence Gábor.
Az istentisztelet három pontján is megszólalt az egyesített kórus, minden alkalommal az első próbafüzetből kaptunk ízelítőt. Kezdésként elhangzott az Éjjel, nappal angyal szeme vigyáz rám spirituálé Beharka Pál feldolgozásában, később Draskóczy László Áldjon meg téged, áldjon az Úr kánonja, végül pedig megismerhettük Túrmezei Erzsébet Számkivetetten, messze idegenben szövegkezdetű énekét. Ez utóbbi a kelenföldi zenekarral kiegészülve alternatim előadásban szólalt meg, így bekapcsolódhatott az este valamennyi aktív és addig passzív résztvevője.
Talán kimondható, hogy az ünnepi alkalom tartalmi középpontja az énekprédikáció volt. Az ige Máté evangéliumából hangzott (Mt 25,1-13: A tíz szűz), majd a házigazda lelkész, Keczkó Pál esperes gondolatait hallhattuk az Áldó hatalmak oltalmába rejtve kezdetű énekünk (EÉ 355) egyes versszakaival váltakozva.
Ezt Németh Sándor kifinomult orgonálása gazdagította, akinek a versszakokat bevezető meditációi elválaszthatatlan egységet képeztek az aktuális versszak szövegével, valamint az azt elmélyítő prédikációszakasszal.
Köszönet minden muzsikusnak a felkészülésért, a felsoroltakon túl Szepesfalvy Bencének a prelúdiumban elhangzó trombitajátékáért!
Külön köszönet a program összeállításáért és az esemény megszervezéséért Ecsedi Zsuzsa budahegyvidéki kántornak és egyházmegyei zenei felelősnek!
https://www.youtube.com/watch?v=HbyQamknLPY&t=4547s
Szerző: Németh Zsuzsa | Fotó: Szepesfalvy Bence | Videó: Keczkó András
A tudósítás megjelent az Evangélikus.hu oldalon 2024. november 29-én.
